eltelt

Végre esett az eső, lehűlt a levegő és élni lehet nappal is. A gépem még mindég rakoncátlankodik, a facen valami bugyuta játékon játszik a párom és lassan kinyírja a PC- t. Hiába szólok, hogy nem OK a dolog, igazából nem is érdekli. Sajnos válogatás nélkül kattingat, nem olvassa el mit is ír ki, így rendesen begyűjti a gép a vírusokat és a sok szemetet amit ezek a játékok melléktermékei. Elmaradt a légiparádé, ami már rettentően unalmas. Évtizedek óta ugyan az a műsor. Három helikopterről a Tiszába ugrálnak a katonák, puffogtatnak és természetesen legyőzik az ellenséget. A Csőrike már a reptárban , nyugdíjazták a legrégebbi helikoptert. Este majd tüzijáték, és kész. A parton a drága játékok, a gyereknek már nem OK, a felnőtteknek ....pénztárca rablás. Lufi, 2000 Ft, a kaja, ital is drága, ráadásul ,keveset is adnak. Rengeteg a csaló, zsebes és kétes figura, az embernek szinte magához kell bilincselni mindent, vagy ha biztonságba akarja tudni, lenyeli a manit, vagy a hátára köt egy trezort. Holnap aztán, marad a mocsok, a ragadós, okádéktól, törött üvegektől bűzlő utca, part. Sosem értettem, hogy , hogyan tudunk, tudnak emberek ennyi förtelmet eldobálni, széthagyni. Amikor lejártam fürödni, vittünk szemetes zsákot, kesztyűt, összegyűjtöttük a szemetet. Másnapra , kiborítva, szétrugdosva találtuk. A gáton összekötve hagytuk, szóltunk, vigyék el, nem tették. "NEM AZ Ő DOLGUK". A szemetesek pedig csak pénzért hajlandók elvinni, úgy, hogy ....bejelentem, kitöltöm, és majd jönnek. Na, persze. Mások mocskáért fizessek. NEM. Kutyám van, tudom a rendet, szedem dolgát, dobom a kukába, ami nem valami jó dolog. Kutyaszemét gyűjtő kellene, amit ürítenek és a megfelelő helyre visznek .

nyekkkkkk

Kinyiffant a gépem. Mostanában elég sűrűn sza.....kodik. Elvittem, megcsinálták, hazahoztam, valami ismét gikszer. Pedig nem rég lett feltuningolva.

jó napok

Tegnap végeztünk, még majd a javítások a szakipari munkák után, na, az is nagy feladat lesz. Nem szeretem a dicséreteket, ám a mostani munka után nagyon elfogadható. 52. év a szakmában, ám a mostani munka volt a legfurább és legkeményebb kihívás. Megoldottuk, ám, nem nekünk kellett volna azzal foglakozni, ami a tulaj dolga. Még az utolsó napra is tudott meglepetést okozni. Már az elején lefixáltuk, mi, hol, csempe, burkolat, a konyhába csempe kellett, majd az utolsó nap ……..csak festés. Nem baj milyen lesz, csak legyen. Ilyesmihez nem adjuk a nevünket, rendesen, szakszerűen csináltuk meg. Míg ott vagyunk, a tulaj diktál. Hétfőn megyünk új munkát nézni, leszervezni. Tanulság, mindent leírni, fotó, esetleg hangfelvétel. Nagyon nem szeretem ez, de talán így nem lesz konfliktus és nincs vita. Jó már a hűs levegő, a hírtelen 28 C – fok hőmérsékletesés azonban kicsit megtépázza a szervezetet, még a fiatalokét is, nem beszélve rólunk. Lassan vége a nyárnak, este már egy tiklépéssel, de, kezd szürkülni az ég alja. Esténként szabaddá kell tennem magam, kezdődnek a Szimfonikus Esték a téren. Nagyon jó dolog, örömzene mindenkinek, a zenészek és a közönség is nagyon imádja. Minden este más és más zenei irányzat, + tánc , a közönség között . A nem balettszerű táncoknál mi, a közönség is bekapcsolódhat. Nagyon jó érzés, egy egész zenekar húzza, fújja. Tavaly kezdődött, most már még színesebb lett az egész. Először csak a mi korosztályunk szállt be a táncba, majd a fiatalok is egyre többen és többen. A lelátók már kevesek, székek is voltak már és sokan a Tiszavirág híd korlátjának támaszkodva hallgatják, a kőpárkányok is tele vannak ülő hallgatósággal.

a 13. százzzzzzzzznyolcvannnnnnnn

ilyen lett

, az elhamarkodott ítélet mindég visszaüthet

Piszok meleg van, alig lehet kibírni bent a lakásban. Ma radiátorok fújásos festése volt, nem részletezem milyen szag volt bent, benzingőz+ kánikula….egyenlő a rémálommal. Pár dolgot át kell értékelnem az elmúlt írások kapcsán, jelesen, a villanyszerelő megítélését. A modora, dumája még mindég rémes és kiakasztott, a munkája……gyors, szakszerű és nagyon érti a szakmáját. Hiába, na, az elhamarkodott ítélet mindég visszaüthet. Agyon nem dicsérem, mert, ma is hozta a bunkó beszólásait, délutánra, mire végzett már valahogy hidegen hagyott. Asztalosok, készen, villanyszerelő már csak szerelvényezni jön, burkolók, na, az nagy kérdés. Holnap, ha minden sikerül, lefestve minden, szombaton már csak a kiigazításoké a terep. A tulajnő kezdi kapirgálni milyen nagy munkába fogott úgy, hogy nem tervezett meg minden lépést. Jó, nem úgy él az ember, hogy minden nap lakásfelújítást végeztet, ám jó lecke volt, hogy mire is kell figyelni ilyenkor. Főleg egy fontos dolgot kell megtanulni, a minőséget nem leadni, és csak akkor fogjon bele ha, a költségvetése megengedi az ilyen nagy munkát. A minőségi anyagok pedig drágák, ám nagyon megérik a kifizetett pénzt. Mindég tanul az ember, még akkor is ha már sok mindenen átesett már.

zománc lakkozás

PAPA MESÉLSZ? Meséltem, és szépen el is aludt, mint régen.

Lassan rendeződnek a dolgok a munkában. Egy ismerős asztalos sikeresen elvállalta a famunkákat, egy volt tanulónk beépíti az új bejárati ajtót. Holnap leveszik a radiátorokat, lefestjük, mögötte a falat is. Már csak a villanyszerelő munkája hiányzik, készre kenjük a falakat és készen is vagyunk. Egyszerű ez, csak tudni kell a sorrendet. Tudom, egy lakó nem azzal foglalkozik, hogy a lakásfelújítását koordinálja, csak hát, az ő lakása és a szakemberek felhajtása az ő felelőssége. A nagydumás villanyász remélem dolgozni is tud. Már csak az a gond, hogy nincs sehol, csempe, burkolólap, PVC, vagy akármi, az majd kb 2 hét múlva lesz. Bár, ahogy a dolgok most mentek, folytak, nem vagyok benne biztos, a kimondott határidőben. Másik dilemma, mi lesz a készre kent fallal, ajtókkal, tokokkal.? Már tárgyalásban vagyunk a következő munkával kapcsolatba. Igazi kihívás lesz, kézzel festett dolgokban gondolkodnak, de imádom az ilyen munkákat. Na, ott aztán el lehet engedni a fantáziát és lehet kreatív dolgokat végezni. Az unokám edzőtáborban van, két hét szünet itthon. Bekövetkezett, amit nagyon nem akar az ember, udvarló lépett az életébe. Puskám, kardom élesítem….DDDDDDDDDD, hát, ez ,az élet rendje. Szokatlan, hogy más lesz az első imádott unokám életében. Azért marad még egy csipetnyi morzsa a papának is. Valamelyik délután már itthon voltam, jött edzésről, megfürdött majd bújt hozzám és előjött a régi kérdés…….PAPA MESÉLSZ? Meséltem, és szépen el is aludt, mint régen.